2014. július 26.
1. Július 24-25-én afféle állóháború alakult ki a donyecki fronton. Liszicsanszk és Szeverodonyeck városa, miután többször is gazdát cserélt, jelenleg a junta kezén van. A harcok során súlyos tüzérségi támadások érték mindkét várost.
A junta nemzetbiztonsági szolgálatának szóvivője jelezte: következő céljuk a Donyecktől nyugatra lévő Gorlovka város elfoglalása lesz. Ez teljesen szabaddá tenné számukra az utat Donyeckhez.
Súlyos belövések érik folyamatosan mindkét nagyvárost. Luganszkban az elmúlt két nap folyamán (25., 26.) 24 polgári személy esett a belövések áldozatául. A város közigazgatási határain belüli egyik községben, egy a buszra várakozók közé csapódott lövedék valósággal darabokra szaggatta az áldozatokat. A JUNTA EGYRE PUSZTÍTÓBB EREJŰ TÜZÉRSÉGI ESZKÖZÖKET VET BE AZ ÁLTALA OSTROMLOTT TELEPÜLÉSEK ELLEN. Rendszeresek ma már a “Katyusa” modern változatát jelentő rakétavetők támadásai a városok ellen. A hírek szerint bevetni készülnek a sokat emlegetett “Buk” légvédelmi rakétákat is FÖLDI CÉLPONTOK ELLEN, AHOL POKOLI PUSZTÍTÁSRA KÉPESEK. (Nyilvánvalóan ezzel a szándékkal is hozták őket a harcok közelébe. NEM LEHET ELÉGSZER HANGSÚLYOZNI: A DONYECKIEKNEK NINCSENEK REPÜLŐGÉPEIK.)
AZT MÁR MONDANI SEM KELL, KÖZHELLYÉ VÁLT: A JUNTA TÜZÉRSÉGE KIZÁRÓLAG POLGÁRI CÉLPONTOKAT – lakóházakat, közműveket – TÁMAD. Az esetek többségében e polgári célpontoknak még a közelében sincsenek állásai a donyecki vagy luganszki néphadseregnek. (Dacára annak a nyugati rágalomnak, miszerint a népfelkelők a házak között megbújva támadják ellenfeleiket.)
Némi revánsként, a luganszki néphadsereg “Grad” típusú rakéta sorozatvetőkkel lőtte a junta kezén lévő repülőteret, ami jelentős emberveszteséget okozott az ott állomásozó alakulatoknak. (Ugyanilyen “Graddal” lövi a junta a polgári célpontokat.)
A három hete elfoglalt Szlavjanszk lakosai közül néhányan hatalmas katonai szállítóoszlopot láttak Donyeck felé indulni (tankok, páncélosok, rakéta- és sorozatvetők). Egy útkereszteződés felől érkező autós elmondta: közel egy órát kellett várakoznia az út mentén a menetoszlop elvonulása miatt.
Bár pénteken a junta pénzügyminisztere azt közölte: augusztus 1. utánra már nem maradt pénz a terrorhadjárat folytatására, Kijev mégis közölte: Jacenyuk “miniszterelnök” lemondása, a pótköltségvetés el nem fogadása dacára, a junta folytatja a megtorló hadműveleteket.
A napokban elfogadott harmadik mozgósítási programot a junta eréllyel folytatja. A nemrég visszafoglalt városokban a mozgósítás erőszakosan folyik. Mariupolban járókelők szemtanúi voltak, hogy a katonák megállítottak egy iránytaxit, kiszállítottak belőle minden fiatalabb, katonakorú férfit, és magukkal vitték őket. (Hírek szerint a pályaudvarra, ahol az illetők választhatnak: vagy belépnek a hadseregbe, vagy három év börtön vár rájuk.) Az utcákon más formában is folyik az embervadászatnak beillő erőszakos toborzás.
Ugyanakkor Nyugat-Ukrajnában sincs akkora tolongás a hadkiegészítő parancsnokságoknál, mint amekkorára a junta joggal számíthatna. Viszonylag lelkesek a középkorú, illetve idősebb korosztályok (60 évre emelték a behívhatósági korhatárt) a fiatalabbak közül azonban sokan igyekeznek kibújni a frontszolgálat alól. Több nyugat-ukrajnai városban is tiltakozó megmozdulásokra került sor a besorozottak hozzátartozóinak részvételével.
Eközben a katonák a harcállásokban éheznek és híján vannak az elemi ellátásnak. Az orosz határ közelében harcoló, részben vagy teljesen bekerített ukrán alakulatok katonái éhségükben – szó szerint – kígyót-békát fognak, esznek. Mindenkit (a kényszersorozottakat is) arra köteleznek, hogy bizonyos harceszközöket saját költségükön, maguk szerezzenek be. Józanabb megfigyelők attól tartanak: a küszöbönálló gazdasági összeomlás, az általános pénztelenség körülményei között lassan már üzemanyagra sem telik majd.
A kényszersorozás mellett most már teljesen nyilvánvaló a külföldi zsoldosok jelenléte. A luganszki néphadsereg arról számolt be: tudomásuk szerint 800 LENGYEL KATONA IS HARCOLT A JUNTA OLDALÁN A LISZICSANSZK VÁROSÉRT VÍVOTT HARCOKBAN. A határ közelében vívott harcok során a népfelkelők arab és fekete bőrű harcosokat is láttak a junta seregében.
Szerbiából viszont KÉTSZÁZ ÖNKÉNTES érkezett a donyeckiek megsegítésére. Többségük harcedzett. A szerb önkéntesek immár egy önálló zászlóaljat állítottak fel, melynek tagjai között nemcsak szerbek, de más szláv országokból érkezett harcosok is vannak. TELJES EGYETÉRTÉSBEN HARCOLNAK EGYMÁS MELLETT, például, SZERB ÉS HORVÁT ÖNKÉNTESEK IS, a közös ügyért.
(Horvátok ugyanakkor szép számmal vannak a junta csapataiban is.)
2. A MINAP A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT (POLGÁR)HÁBORÚNAK ISMERTE EL A DONYEC-MEDENCÉBEN FOLYÓ HARCOKAT. Bár nem tudni, hogy ez mennyiben változtatja meg az eseményeknek a világszervezetek részéről történő nemzetközi jogi megítélését, de MINDEN ESETRE EZ AKÁR PRECEDENS ÉRTÉKŰ IS LEHET(NE). Ezzel ugyanis – jogi szempontból – egyenrangúvá válnak a konfliktus résztvevői, kötelezővé válnának a nemzetközi hadijog normái, illetve következményei lehetnének a kegyetlen hadviselésnek (például a civil létesítmények elleni módszeres és tudatos támadásoknak), valamint a háborús és emberiség elleni bűntetteknek.
Az orosz Legfelsőbb Nyomozati Szervezet minden esetre eljárást kezdeményezett számos legfelsőbb ukrán vezető ellen, háborús bűntettek, illetve konkrétabban orosz állampolgárok sérelmére elkövetett bűncselekmények (gyilkosságok, emberrablások, kínzások) miatt.
Az egyik orosz tévécsatorna minap elfogott négyfős stábjából kettőt a junta elengedett. Egyikük a Russia Today tévécsatornának külső munkatársként dolgozó Philip Graham angol állampolgár, akit szabadon bocsátása mellett három évre kiutasítottak Ukrajnából. A szabadon engedett másik újságíró arról számolt be, hogy mindkettőjüket megkínozták vallatóik, a “jobb szektorosokból” álló nemzeti gárda tagjai.
3. A Légifuvarozók Nemzetközi Szövetsége (IATA) értékelést adott ki a maláj utasszállító gép lelövéséről. A szakvélemény FELELŐSSÉ TESZI AZ UKRÁN KORMÁNYT, AMIÉRT NEM ZÁRTA LE A HADMŰVELETEK FÖLÖTTI LÉGTERET.
A feketedoboz Londonba került, ott próbálják megfejteni a rajta lévő üzeneteket.
A világsajtót egy újabb aljas rágalmazó képsor járta be. A képsorok tanúsága szerint a néphadsereg egyik parancsnoka a földről felemelt és eltett egy plüssállatkát a géproncsok között szanaszét heverő tárgyak közül. A KÉPSOR – abban a formában, ahogy bemutatták, no meg a rágalmazó kísérőszöveg alapján – AZT SUGALLTA: AZ OROSZOK, AZ ÁLTALUK TÁMOGATOTT FELKELŐK GYILKOSOK, BANDITÁK.
A donyecki televízió bemutatta a teljes képsort. A teljes változat szerint A PARANCSNOK FÖLEMELTE A PLÜSSMACIT, majd fájdalommal, szemrehányással a hangjában azt mondta: “Nos, nézzék meg, kik ellen harcolnak ezek!” Majd ÓVATOSAN VISSZATETTE A HELYÉRE A PLÜSSMACIT, LEVETTE SAPKÁJÁT ÉS KERESZTET VETETT.
De hát a világsajtót az első, megrövidített változat járta be! A hírek szerint ez annyira felháborította a holland miniszterelnököt, hogy – miként az a Telegraaf c. holland újságból kiderült – UTASÍTÁST ADOTT ARRA, HOGY HOLLAND KÜLÖNLEGES EGYSÉGEK 40 FŐS CSOPORTJA UTAZZON A DONYEC-MEDENCÉBE ÉS KERÍTSE KÉZRE “A HÁBORÚS BŰNÖS ÉS GYERMEKGYILKOST”, Igor Sztrelkov FŐPARANCSNOKOT. Az újság megírta: a holland terrorkülönítmény a látszat szerint a térségben dolgozó holland szakemberek védelme céljából utazna oda – ÁM VALÓJÁBAN A FŐ FELADATA SZTRELKOV ELFOGÁSA ÉS ELHURCOLÁSA LESZ.
A junta, és mögötte álló nyugati gazdáik számára kétség kívül főnyeremény lenne a tehetséges főparancsnok elfogása, likvidálása. HOLLANDIA EZZEL AZ ÁLLAMI TERRORIZMUS ÚTJÁRA LÉPETT – hasonlóan több más nyugati szövetségeséhez.
Egy hírelemző ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot: bármennyire is igyekszik Oroszország az (ellenséges) külvilág józan belátására hatni, bármennyire is igyekszik konstruktivitását, békevágyát újabb és újabb (sokszor már a donyeckiek helyzetét is kockára tévő) jóindulatú gesztusokkal bizonygatni – A NYUGAT SZÁMÁRA Ő MÁR LEGYŐZENDŐ, ELPUSZTÍTANDÓ ELLENSÉG MARAD. A háborút a Nyugat eldöntötte már, függetlenül attól, hogy milyen végeredményt hoz majd ki az utasszállító lelövésével kapcsolatos vizsgálat.
Miközben Oroszország “humanitárius folyosót” nyitott a sebesült ukrán katonák számára – ugyanezt a junta nem biztosítja a harcoktól szenvedő több százezer békés donyecki állampolgárnak. Miközben a junta továbbra is pofátlanul, Oroszországra tukmálja saját sebesültjeit. Alighogy hazavitte az első csoport 17, úgy-ahogy (vagy részben) felépült sebesültjét, már átadta a sebesültek következő csoportját. Őket azon orosz határőr települések kórházaiban gyógyítják – éjt nappallá téve, plusz műszakok elrendelésével a már így is túlterhelt orosz orvosok –, amely településeket eközben továbbra is, immár rendszeresen, ukrán területről lő az ukrán tüzérség. (Ja, hogy ne feledjük, a harcok által érintett ukrán települések kórházai súlyos rombolásokat szenvedtek – többek között az ukrán martalócok kíméletlen, módszeres és tudatos ágyúzásai következtében.)
Major János
Forrás: http://rt.com/tags/ukraine/